G-36

A G36 (Gewehr 36) egy 5,56 mm-es gépkarabély, melyet a német Heckler & Koch gyárt. A fegyvert a Német Fegyveres Erők 1997-ben rendszeresítették, a 7,62 mm-es G3 karabélyt váltották fel vele. A fegyvert számos más ország hadseregénél is rendszeresítették. A tűrőképessége egy AK–47-essel egyezik meg, és a pontossága egy M16-ost is felülmúl. . A fegyver átlátszó műanyag tárral rendelkezik, így a katona könnyen megtudja nézni hogy mennyi lőszer áll még a rendelkezésére, illetve lőszer vagy rugóelakadás esetén hamar tud tájékozódni a tárban lévő állapotokról.

A Bundeswehr-nél (német szárazföldi haderő) 1997-ben rendszeresítették, G36-os néven. Az 5,56-os NATO lőszerrel tüzelő fegyver zárszerkezetét a Kalasnyikov típusú fegyverektől örökölte, tárfészke hasonló az amerikai M16-os családéhoz, ám ezek ellenére a német modell szinte összetéveszthetetlen mással. Érdekes módon az alap verzióknál nem használnak hagyományos irányzékokat, ehelyett a hordfogantyúba építenek be két elektronikus optikát, egy háromszoros nagyítású távcsövet, és egy ún. piros-pont reflex irányzékot. Az exportra készülő változatoknál ezt már elhagyták, ehelyett egy szerelék sínt telepítenek mindne fegyverre. A G36-os szinte teljes egészében műanyagból készül. A tok, a tusa, a pisztolymarkolat, sőt még a tárak is, melyek átlátszó felülete miatt a katona folyamatosan ellenőrizheti a lőszerkészletét. Így, bár tulajdonképpen semmi újdonságot nem tartalmaz, a G36-os konstruckciója meglehetősen futurisztikus, és nagyon hatékony.

Az MG36 a golyószóró verzió, hosszabb, szilárdabb csővel, villaállvánnyal ellátva. A sztandard 30 lőszeres tárakon kívül az MG36-os 100 töltényes Betamag típusú tárakból is képes adogatni. Az export változatok általában annyiban különböznek, hogy a HK gyár optikái helyett picatinny szereléksínekkel látják el a fegyvereket

Műszaki adatok
Űrméret	5,56 mm
Lőszer	5,56 x 45 mm NATO
Tárkapacitás	30 töltényes szekrénytár, vagy 100 db-os Beta C-Mag
Működési elv	gázelvezetéses, forgó zárfejes
Tömeg	3,63 kg
Fegyver hossza	999 mm
Csőhossz	480 mm
Elméleti tűzgyorsaság	750 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	920 m/s

Famas

A FAMAS rövidítés jelentése Fusil d'Assaut de la Manufacture d'Armes de St-Etienne (Gépkarabély a St-Etienne Fegyvergyártól).-A gyár a francia állami tulajdonban lévő GIAT konszernhez tartozik.
 

A Fegyver fejlesztése 1967-ben kezdődött el, Paul Tellie francia fegyvertervező vezetésével azzal a céllal, hogy az új karabély felváltsa a MAS Mle.49/56 félautomata puskákat, a MAT-49 géppisztolyokat és néhány feladatkörben a MAC Mle.1929 könnyű géppuskákat, tehát egy igazán sokoldalú, kompakt mégis nagy tűzerejű, megbízható kézifegyver megalkotását tűzték ki célul.

Az első FAMAS prototípus 1971-re készült el. A francia hadsereg 1972-73-ban kezdte meg a tesztelését, eközben, mintegy köztes megoldásként a svájci SIG SG-540 5.56mm gépkarabélyt használták.

A FAMAS-t 1978-ban állították szolgálatba, és ettől az időponttól a Francia Hadsereg rendszeresített vállfegyvere, melyet katonái semmivel össze nem téveszthető bullpup elrendezése és a hordfogantyú alakja miatt csak "Le Clairon"-ként (a trombita) emlegetnek.

A fegyver megbízhatósága és kezelhetősége minden helyzetben kiemelkedőnek bizonyult, terepviszonyoktól, időjárástól függetlenül, bullpup elrendezése, tűzgyorsasága és sokrétű felhasználhatósága, elsőrendű ergonómiai felépítése és praktikus, „felhasználóbarát” megoldásai kiemelkedő eszközzé teszik a XXI. század gyalogsági hadviselésének palettáján.

 
Érdemes még szót ejteni az irányzékról. A fegyver alakját meghatározó, annak gerincén teljes hosszában végigfutó hordfoganytúba integrált felhajtható diopteres irányzék alkalmas nappali és szürkületi célzásra egyaránt, az F1 altípus esetében helyet kapott benne egy villás csapóirányzék és egy, az eredeti célgömb elé felcsúsztatható nagyobb célzó tüske a puskagránátok hatékony célba juttatásához.

  A hordfogantyú egyébbiránt alkalmas arra is, hogy Weaver vagy Picatinny típusú irányzórendszereket is hordozzon.  

Műszaki adatok
Űrméret	5,56 mm
Lőszer	5,56×45 mm NATO
Tárkapacitás	25 db szekrénytárban és 30 db STANAG szekrénytár
Működési elv	emelőkarral késleltetett tömegzár
Tömeg	3,55 kg kg
Fegyver hossza	757 mm mm
Csőhossz	488 mm
Elméleti tűzgyorsaság	900 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	960 m/s
Max. lőtávolság	876 m
Irányzék típusa	nyílt vagy optikai

Steyr AUG

A Steyr AUG (Armee Universal Gewehr – általános használatú katonai puska) az osztrák Steyr Mannlicher fegyvergyár által kifejlesztett és gyártott 5,56 mm-es gépkarabély.

Az Osztrák Szövetségi Hadsereg a hatvanas évek végén, a vietnami háború tapasztalatait felhasználva kezdett egy kis űrméretű gépkarabély kifejlesztésébe. Az amerikai AR15/M16 karabélyt hiányosságai miatt elvetették, így a hazai fejlesztés került előtérbe. A fejlesztési munkálatokkal a nagy múltra visszatekintő Steyr Mannlicher fegyvergyárat és Walter Stollt, a Szövetségi Hadsereg (Bundesheer) őrnagyát bízták meg. Az első prototípust 1970-re készítették el, de ez a fegyver még számos hiányosságal rendelkezett és nem is számított igazi bullpup rendszerűnek. A fegyver tárát a markolatban helyezték el, és felhúzó kar helyett, a zárszerkezetet az előágy hátrahúzásával kellett működtetni (mint a csőtáras vadászpuskákét). A későbbi modellek már igazi bullpup rendszerűek voltak, a töltényűr és a tár már a markolat mögött helyezkedett el, a kezdeti nehézségeket a tervezőgárda sikeresen leküzdötte, így a karabélyt 1978-ban Stg 77 tipusjellel rendszeresítették. A fegyver a külföldi piacokon is népszerűnek bizonyult, félautomata polgári változata az Egyesült Államokban népszerű.

Az AUG modern anyagok és gyártási technikák felhasználásával készült. A fegyvertok alumínium ötvözetből készül. Az aluminium rossz kopásállósága miatt a zárszerkezetet úgy alakították ki, hogy működés közben ne érintkezzen a tokkal, a tokban nincsenek vezetősínek. Az automata zárszerkezetet a lövés során keletkező gázok energiája működteti, amikor a lövésfolyamat során a lövedék elhagyja a gázátömlő furatot, kevés lőporgáz jut a gázhengerbe és hátrafele mozgatja a gázdugattyút, amely működteti a zárszerkezetet.

Az AUG egy univerzális fegyver, a cső egy egyszerű mozdulattal eltávolítható, és a megfelelő – 508 mm, 621 mm, 407 mm vagy 350 mm hosszúságú – cserecsövekkel a célnak megfelelően golyószóróvá, géppisztollyá vagy mesterlövészpuskává alakítható. Az Stg 77 az első gyalogsági fegyver, aminek minden példánya optikai irányzékot kapott, de a a célzóberendezés a vevő kérésének megfelelően felcserélhető más szabványos irányzékra ill. előágyakra.

Műszaki adatok
Űrméret	5,56 mm és 9 × 19 mm
Lőszer	5,56×45 mm NATO 9 x 19 mm (AUG SMG)
Tárkapacitás	30 db és 42 db 5,56 x 45 szekrénytárban, AUG SMG 32 db 9 × 19 szekrénytárban
Működési elv	gázelvezetéses, forgózáras reteszelésű
Tömeg	3,6 kg kg
Fegyver hossza	Géppisztoly(SMG) 632 mm, Karabély 689 mm, Standard fegyver 790 mm, Golyószóró(LMG) 903 mm
Csőhossz	Géppisztoly(SMG) 350 mm, Karabély 407 mm, Standard fegyver 508 mm, Golyószóró(LMG) 621 mm
Elméleti tűzgyorsaság	680 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	970 m/s
Max. lőtávolság	800 m
Irányzék típusa	optikai

M16

 Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR–15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1959-től.

A Fegyver a vietnami háború idején vált az USA standard gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt „játékpuskát”. A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt, igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható AK–47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.
Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.
1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.
Több módosított változatát is gyártották, például a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40 mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.

A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK–47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a standard golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (pontosság), ill. a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.
Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódására is. A becsapódás pillanatában a lövedék imbolyogni kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes lesz. A lőtt seb operációja emiatt nehéz vagy lehetetlen.

Műszaki adatok
Űrméret	5,56 mm
Lőszer	5,56 × 45 mm NATO, vagy .223 Remington (Ma már FMJ is)
Tárkapacitás	20 vagy 30 db szekrénytárban
Működési elv	gázelvezetéses, forgózáras reteszeléssel
Tömeg	2,97–3,53 kg
Fegyver hossza	1006 mm
Csőhossz	508 mm
Elméleti tűzgyorsaság	750–900 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	975–884 m/s

AK–47

Az AK–47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda ; oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, röviden gyakran csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik.

Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a második világháborús német StG44 karabély külseje ihletett meg. A fegyver 1949-ben lett rendszerbe állítva a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnam dzsungeleiben például a Vietkong használta az amerikai inváziós erők gyalogsága ellen.
Laza illesztései miatt a fegyver kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcnak. Másik előnye volt a lövedékek nagy átütőereje (megfelelő távolságból 10 cm vastag betonfalat is átüthetnek). Bár amerikai vetélytársa pontosabb volt, ezt az előnyét azonban a katonák nem tudták érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről került sor, ráadásul az AK–47-es masszív szerkezete sokkal alkalmasabb volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes „ugató” hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

Az AK–47 tömege tár nélkül 3,6 kg, töltött tárral 4,1 kg. Az íves szekrénytár befogadó képesége 30 db 7,62 × 39 mm-es karabély lőszer.
A karabély lőszer (ún. köztes lőszer) a pisztolyok és a puskák lőszereinek előnyeit egyesíti. Hatásos lőtávolsága 800 m, de ha 1500 m-en véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos lehet. A lövedék kezdősebessége 715 m/s. Elméleti tűzgyorsasága 600 lövés/perc. Az AK–47 több külföldi fegyvernél használt technológiát ötvöz. Gázelvételi rendszere és a gázdugattyú kialakítása a Sturmgewehr 44-től (más típusjelzéssel MP44) származik. Zárszerkezetéhez az M1 Garand, az elsütőszerkezethez (tűzbiztosító, kakaskésleltető) a John Browning tervezte Remington Model 8 karabély szolgált alapul. A fegyver külsőleg a Sturmgewehr 44-re hasonlít (annak zárszerkezete azonban más, billenő retesztestes, ami az FN FAL-ban köszön vissza). Kalasnyikov érdeme az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó tömeggyártás igényeinek megfelelő gyártástechnológia (erre a tulajdonságára pedig Szudajev PPSZ–43 géppisztolyánál alkalmazott gyártási eljárások – például sajtolt lemezszerkezet alkalmazása – voltak jelentős hatással).
Érdekességek az AK-47-ről
Az AK-47 talán a legismertebb orosz fegyver, és a kalasnyikov a vodka mellett az egyik legelterjedtebb orosz szó. Azt mondják, azért lett olyan népszerű, mert rendkívül tartós (akár évekig is működhet tisztítás és javítás nélkül) és roppant egyszerű, a maga nyolc mozgó alkatrészével, és akár egy perc alatt szétszedhető részlegesen szerszámok nélkül.
Afrikában akár 12 dollárért is meg lehet kapni mindenféle engedély nélkül. Több ország is szerepelteti címerében vagy zászlóján.
Az AK-47 automata fegyver működése:

Műszaki adatok
Űrméret	7,62 mm
Lőszer	7,62 x 39 mm
Tárkapacitás	30 töltényes szekrénytár
Működési elv	gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű
Tömeg	3,6 kg tár nélkül töltött tárral 4,1 kg
Fegyver hossza	870 mm
Csőhossz	415 mm
Elméleti tűzgyorsaság	600 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság	40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	715 m/s